REGIONÁLIS ÖSSZEHASONLÍTÓ JELENTÉS

ÖSSZEFOGLALÁS

HÁTTÉR

A „Bűntetőeljárás alá vont fiatalkorúak elárási jogainak érvényesülése az Európai Unioban” (PRO-JUS) projekt elindításának célja az volt, hogy gondoskodjon az Európai Unió országaiban bűncselekmény elkövetésével gyanúsított vagy vádlott külföldi gyermekek számára a tisztességes eljárásról. A projekt során a következő három európai uniós irányelv alkalmazását tanulmányoztuk, amelyek célja a tolmácsoláshoz, a tájékoztatáshoz és a jogi, illetve egyéb támogatás igénybevételéhez való jogok védelme:

1. 2010/64/EU Irányelv a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról;

2. 2012/13/EU Irányelv a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról;

3. 2013/48/EU Irányelv a büntetőeljárás során és az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról, valamint valamely harmadik félnek a szabadságelvonáskor történő tájékoztatásához való jogról és a szabadságelvonás ideje alatt harmadik felekkel és a konzuli hatóságokkal való kommunikációhoz való jogról.

A kutatást kutatócsoportok végezték öt országban - Belgiumban, Franciaországban, Magyarországon, Hollandiában és Spanyolországban –, amely elméleti kutatásból, interjúkból és speciális adatbázis-elemzésből állt. Összesen 152 interjú készült 109 felnőttel és 43 gyermekkel. A jelen összehasonlító jelentés az egyes országokban végzett kutatások elemzésével készült, és azonosítja a közös problémákat, trendeket és a jó gyakorlatok példáit.

A kontextust tekintve a legtöbb vizsgált országban jól fejlett és elkülönült igazságszolgáltatási rendszerek foglalkoznak a fiatalkorúakkal, amelyek Franciaország és Belgium esetében több, mint 50 évre tekinthetnek vissza. Magyarország az egyetlen olyan ország, amely nem rendelkezik konkrét törvénykönyvvel és külön intézményekkel a bűncselekménnyel vádolt 18 év alatti személyekre vonatkozóan. Minden ország másként közelít a fiatalkorúakra vonatkozó igazságszolgáltatáshoz, bár mind arra a felismerésre épít, hogy gyermekek esetében engedményeket és kiigazításokat kell tenni figyelembe véve felnőttekéhez képest eltérő érettségi szintjüket.

A gyanúsított és vádlott külföldi gyermekek száma és jellemzői nem ismertek a rendelkezésre álló adatok hiánya miatt. A rendelkezésre álló adatok részlegesek vagy nem megbízhatóak, ami megnehezíti pontos kép kialakítását a jelenség mértékéről. Továbbá, a rendelkezésre álló adatok az országok viszonylatában nem összehasonlíthatók, mivel azok gyűjtése eltérő meghatározások, paraméterek és módszertanok alapján történt.

MEGÁLLAPÍTÁSOK
Az öt nemzeti jelentésből származó adatokat és elemzéseket összehasonlítottuk, amelynek eredményeként a következő általános megállapításokat tettük, az említett három Irányelv vonatkozó cikkei köré rendezve. Az egyes országokra vonatkozó részletes adatok a nemzeti jelentésekben találhatók.
2010/64/EU Irányelv a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról
Ezt az Irányelvet mind az öt projektországban átültették a nemzeti jogba, vagy közvetlenül alkalmazandó azokban.
Gyakorlati alkalmazására vonatkozó megállapítások a következők:
2 (1) cikk – Tolmácsoláshoz való jog: Ez a jog szisztematikusan érvényesül az országokban – erőfeszítéseket tesznek arra, hogy a szóban forgó büntetőeljárás nyelvét nem beszélő vagy nem értő gyanúsítottak vagy vádlottak késedelem nélkül tolmácsolási szolgáltatást vehessenek igénybe a nyomozó és igazságügyi hatóságok előtt lefolytatott büntetőeljárások során. Vannak azonban problémák a szolgáltatás biztosításában, különösen a kevésbé ismert nyelvek esetében.
2 (3) cikk – Hallásban akadályozott személyek: A hallásban vagy beszédben akadályozott személyek esetében minden országban hiányzik a megfelelő segítségnyújtás. A helyzet még rosszabb az ilyen helyzetben lévő külföldi gyermekek esetében, mivel ők még speciálisabb támogatást igényelnek.
2 (4) cikk – Megállapítási eljárás: A legtöbb országban gyengeségnek számít az egységes eljárások hiánya annak
megállapítására, hogy szükséges-e tolmács segítsége, annak kipróbálásával, hogy a gyanúsított beszéli-e és érti-e a büntetőeljárás nyelvét. Csak egy ország rendelkezik szisztematikus módszerrel; máshol az igényeket szubjektív értékelések és „zsigeri megérzések” alapján állapítják meg”.
2 (5) cikk - Panasztétel: Az összes országban nem élnek megfelelően a tolmácsolás elutasításának kifogásolására vagy a panasztételre vonatkozó joggal, amennyiben a tolmácsolás minősége nem elégséges a tisztességes eljárás védelméhez.
2 (6) cikk - Technológia: Keveset használják a kommunikációs technológia alkalmazásának lehetőségét a tolmácsolási folyamat megkönnyítésére. Csak egyetlen országban használják rutinszerűen a kommunikációs lehetőségeket.
3 (1) cikk – Írásbeli fordítás: Az írásbeli fordítás biztosítása minden országban korlátozott, és egyes helyeken az
információt szokás szerint kizárólag szóbeli fordítás útján biztosítják.
3 (2) cikk – Lényeges iratok: Sehol nem biztosított minden lényeges irat írásbeli fordítása olyan gyanúsítottak számára, akik nem értik a nyelvet. A büntetőjogi szakemberek körében nem teljes körű az egyetértés arról, hogy mely iratok számítanak „lényegesnek”.
4. cikk - Költségek: A költségeket minden országban az állam viseli, nincs elegendő pénzügyi forrás, ami lefelé szorítja a költségeket, ami viszont a minőség rovására megy.
5 (1) cikk - Minőség: Jelentős gyengeségnek számít minden országban a gyanúsított megfelelő tájékozottságához
és a védelemhez fűződő jogának gyakorlásához elegendő minőségű tolmácsolás biztosítása. A minőségellenőrzési rendszerek hiányoznak; a referenciaadatok és a jogorvoslati módszerek hiánya miatt a minőségellenőrzési rendszer ad- hoc jellegű, ami aláássa a büntető igazságszolgáltatási rendszerek tisztességes működését.
5 (2) - Nyilvántartások: A legtöbb ország igyekszik nyilvántartást létrehozni a megfelelően képzett fordítókról és
tolmácsokról. A rendszereket azonban rontják a szűrési és nyilvántartási rendszerek gyengeségei, a megfelelően képzett személyek hiánya, valamint a párhuzamos nemhivatalos listák használata, amelyek olyan tolmácsok alkalmazásával járnak, akik nem rendelkeznek a megfelelő készségekkel és ismeretekkel.
5 (3) - Titoktartás: A tolmácsolás esetében a titoktartásra nem fordítanak elegendő figyelmet a büntetőeljárások során. Ezt a fontos szempontot csak két országjelentésben nevesítették és tárgyalták, bár valószínűleg mindenhol problémát jelent.
6 - Képzés: A jelentésekben nincs bizonyíték arra, hogy a bírók, ügyészek és más igazságügyi személyzet képzése során külön figyelmet fordítanának a tolmács segítségével folytatott kommunikációra.

2012/13/EU Irányelv a tájékoztatáshoz való jogról
Ezt az Irányelvet mind az öt projektországban vagy átültették a nemzeti jogba, vagy közvetlenül alkalmazzák. A gyakorlati alkalmazásra vonatkozó megállapítások a következők:
3 (1) - Tájékoztatáshoz való jog: A jelentések szerint a gyanúsítottak vagy vádlottak minden országban azonnali
tájékoztatást kapnak az eljárás során őket megillető főbb jogokról, vagy írásban, vagy szóban. A külföldi/gyanúsított gyermekek esetében a fő probléma az, hogy ez a jog a gyakorlatban érvényesül-e az ő igényeiknek megfelelő speciális adaptációkkal.
4 (1) – Írásbeli tájékoztató a jogokról: Az őrizetbe vettek vagy fogva tartottak nem minden országban kapnak haladéktalanul és tarthatnak maguknál írásbeli tájékoztatást a jogaikról: egyes hatóságok átfogó nyilatkozatokat biztosítanak több nyelven; mások csak szóbeli tájékoztatást adnak.
3 (2) – Közérthető tájékoztatás: Az adott tájékoztatás általában nem egyszerű és közérthető nyelven van, és nem veszi figyelembe a külföldi gyermekek mint koruk, nyelvük, kultúrájuk, stb. tekintetében kiszolgáltatott személyek igényeit.

7. cikk – Az ügy anyagai: A nemzeti jelentések keveset foglalkoznak ezzel a problémával; csak egyetlen országjelentés említi, hogy a szakemberek üdvözlik az Irányelvben megjelenő kibővült jogokat, amelyek hozzáférést biztosítanak a hatóságok birtokában lévő, az őrizetbe vétel vagy fogva tartás törvényessége ellen a nemzeti jog szerinti eredményes panasztételhez szükséges iratokhoz.
2013/48/EU Irányelv az ügyvéd és harmadik felek igénybe vételéről
A jelen jelentés írásának időpontjában az átültetés 2016. november 27-i határideje még nem járt le, és a projektországokban folyt az Irányelv nemzeti jogba való integrálásának folyamata. Érdemes megjegyezni, hogy az Irányelvben szereplő több követelmény már része az adott országok büntető törvénykönyveinek.
3 (1) cikk - Ügyvédhez való jog: Minden országban biztosított az ügyvéd igénybe vétele annak érdekében, hogy a vádlott vagy gyanúsított élhessen a védelemhez való jogával. Ennek a jognak a végrehajtása azonban mindenhol problémás, működése pedig nem optimális különféle adminisztratív korlátozások miatt.
4. cikk - Titoktartás: Előfordulhat, hogy a vádlott/gyanúsított külföldi gyermekek és ügyvédeik közötti kommunikáció tiszteletben tartása nem elégséges a privát helyek hiánya vagy az etikai kódex által nem megfelelően kötött tolmácsok jelenléte miatt.
5. cikk – Harmadik fél: Legalább egy harmadik féllel való kapcsolatteremtés minden országban biztosított, és gyermekek esetében általában szülőkre vagy gyámra értendő.
7. cikk – Konzuli hatóságok: Minden ország tiszteletben tartja a konzuli hatóságokkal történő kapcsolatfelvétel és kommunikáció jogát, de a külföldi gyermekek ezt ritkán igénylik. Egy ország kötelezővé teszi a konzulátussal való kapcsolatfelvételt, ami kockázatot jelenthet a menedékkérők számára.

Childhub

Lehet, hogy tetszik ez is ...

yes
0
86
Ez a kiadvány az úgynevezett 'PRO-JUS' projekt keretében jelent meg, mely az Európai Unió támogatásával öt országban (Belgium, Franciaország, Hollandia, Magyarország, és Spanyolország)vizsgálta a külföldi gyermekek helyzetét, akik bűntető…
yes
0
95
A jelen kézikönyv célja, hogy segítse a büntető igazságszolgáltatásban dolgozó szakembereket abban, hogy a gyanúsított külföldi gyermekeket érintő ügyekben a gyanúsított gyermekeket a korábban említett három EU Irányelvben és az Európa…
0
50
A webináriumról: A webinárium a PROJUS projekt keretén belül elkészült regionális összehasonlító jelentést mutatja be, a gyermekek eljárási jogairól bűntetőeljárások során. A projekt kimondottan a fordításhoz, információhoz és jogi védelemhez való…
0
249
A füzetek célja, hogy segítsék a gyermekek vagy szüleik/törvényes képviselőjük tájékozodását a jogaikkal kapcsolatban egy esetleges jogi eljárás során, amikor is a gyermeket letartóztatják, bírósági eljárásban vesz részt és/vagy…
yes
0
249
Az utóbbi 20 évben az európai országok igazságszolgáltatási gyakorlata nagyon sokat változott a fiatalkorú elkövetőkkel szemben. Létrejöttek alternatívák, a diverzió, a mediáció, és más resztoratív technikák. A vizsgált országok gyakorlata nagyon…
yes
0
427
Az LA-CHILD projekt csapatának nevében szeretnénk meghívni mindazon szakembereket és akadémikusokat, akik gyerekekkel foglalkoznak a büntetés végrehajtás, az igazságszolgáltatás, gyermekjogok és jogsegélyek terén a ,,Legal Aid for Children in…
0
4
Az Eurochild tagjai, a Deusto Egyetem és az Utrechti Egyetem az Eurochild Gyermek Tanács más tagjaival közösen állásfoglalást tettek közzé, hogy támogassák az Európai Bizottságnak a Horizon Europe, a következő uniós kutatási és innovációs program…
0
6
"Háromból egy nő szenved el fizikai vagy szexuális erőszakot élete során. Áldozatokról és nem statisztikai adatokról van itt szó. Meg kell törnünk a hallgatást, és nem szabad engedni, hogy az elkövetők továbbra is megússzák a felelősségrevonást" -…
0
18
A gyermekek 15-20%-a volt már iskolai bántalmazás áldozata. A leggyakoribb a szóbeli bántalmazás, de előfordul érzelmi és fizikai bántalmazás is. Szintén bántalmazásnak számít a szexuális molesztálás és internetes zaklatás is. Kiből lesz bántalmazó…
0
22
Franciaországban évente több mint 220 ezer nőt bántalmaznak otthonában, és három naponta meghal egy nő családon belüli erőszak következtében. A Francia Nemzetgyűlés egy törvénymódosítás keretén belül megszavazta többek között egy olyan karkötő…
yes
0
786
            Sári édesapja spanyol, az édesanyja magyar. Spanyolországban élnek, ő is ott született. Mindig is különlegesnek érezte magát, hiszen nagyon fiatalon már két nyelven is folyékonyan…
0
34
A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány, a Gyermekek Elleni Erőszak Megszüntetésére Szolgáló Alap és résztvevő gyermekek közreműködésével a gyermekek szexuális kizsákmányolás és szexuális zaklatás elleni védelmének európai napján (November 18-án)…
0
25
Az elmúlt öt évet több mint 210.000, felnőtt kísérő nélkül érkező, kiskorú menedékkérő töltötte katasztrofális körülmények között a különböző menekülttáborokban. A nemrégiben leégett moriai menekülttábor lakóinak nagyjából 70%-a volt kísérő nélküli…
0
11
A Gyermekvédelmi Tudásközpont 2015 januárja óta üzemel, és bár örülünk az eddigi sikereinknek, most szeretnénk kicsit megállni, és megnézni, mit csinálhatnánk jobban. Ehhez az Ön, Önök véleményére van szükségünk: mik azok a szolgáltatások, amikre…
no
0
33
Az ENSZ Közgyűlése 1989-ben fogadta el a gyermekek jogairól szóló egyezményt, melynek köszönhetően világszerte elismerték a gyermekeket megillető jogokat, és amelynek megerősítéseként az Európai Parlament is közölte állásfoglalását 2019 novemberében…