Hogyan lehetnek a roma fiatalok sikeresek gimnáziumokban és a munkaerőpiacon?

részletek

Publikálás éve:  2015. jan. 01. Szerző:  Tamás Hajdu Kiadó:  Roma Education Fund A kiadvány jellege:  Report / Study / Data

Az angol nyelvű kiadvány vezető összefoglalójából

1.A jelentés a 22-23 éves roma és nem roma fiatalok oktatási és munkaerőpiaci helyzetében bekövetkezett különbségeket elemzi. A célja, hogy felmérje az etnikai alapú differenciáltságot és rámutasson ennek lehetséges okaira. 

2. A jelentés a magyar életvezetési felmérés hetedik hullámán alapul. Az életvezetési felmérés egy panelkérdőív, amely fiatalokat követ, akik 2006-ban voltak nyolcadikosok. A hetedik ilyen felmérés 2014 szeptemberében volt és 4802-an vettek részt benne.

3. Az etnikai osztályozás három forráson alapul: (i) a fiatalok önmeghatározása (ii) a szülők önmeghatározása és (iii) az interjút készítők osztályozása. Akkor tekíntünk egy válaszadót romának, amennyiben legalább egy a három forrás közül romaként határozza meg. Ezek alapján a fiatalok 11%-a roma származásu. Az eredményeket más szempontból is átfuttatjuk, alternatív definíciók által is, és ezek az eredmények is nagyon hasonlóak lettek a saját meghatározásunkhoz.
4. Négy eredmény alapján elemezzünk a romák és nem romák közti tanulási különbségeket: (i) középiskolából való kibukás, (ii) a középiskola fajtája, (iii) az érettségi eredménye, és (iv) főiskolai részvétel. A munkaerőpiaci etnikai különbségeket két indikátorral mértük: (i) munkaviszony és (ii) bérezés.

5. A magyar munkaerőpiacon az elvégzett középiskolának nagyon fontos szerepe van, a középiskolát nem végzettek körében nagyobb a munanélküliség aránya, és alacsonyabb bérekre számíthatnak, mint az érettségizettek. A főiskola elvégzése és adiploma további értéket teremt: az utóbbi években a felsőoktatási bér-prémium (a bérek közötti arány a felsőoktatási diplomával rendelkezők és az azzal nem rendelkezők között) 80-90%.

6. A középiskolából való kiesés arányában nagyon magas az etnikai különbség: 32% a roma középiskolások körében, szemben az 5%-kal a nem roma középiskolásokkal. Kimutatjuk, hogy ennek egy negyede magyarázható a korábbi években (a középiskola elötti) való tanulási eredményekkel, valamint a 14-15 évesek körében a kognitív képességek közti különbséggel. Egy másik negyedet az otthoni körülmények, a jólét és a középsikola során megélt szülői magatartás magyaráz.

A földrajzi különbségek, valamint a középiskola önmagában nem sokat számít. A különbség fele marad fenn mindezek figyelembe vétele után. A fennmaradó különbség a magas státuszu társakkal való kapcsolattal magyarázható. Azok a roma fiatalok, akiknek vannak magas státuszu barátai, sokkal kevésbée maradnak ki a középsikolából, mint azon roma társaik, akiknek ugyanolyan teszt eredményei is családi hátterük van, de nincsenek ilyen kapcsolataik. Amíg a fenmaradó különbség a középiskola elhagyásában 13%, ez 7%-ra csökken azok számára, akiknek legalább egy magas státuszu barátjuk van, és 0% azoknak, akiknek legalább két ilyen barátjuk van. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy nagyon fontos a roma diákok  kapcsolata a társadalom tanult tagjaival.

7.Kevesebb mint a roma diákok harmada érettségizik középiskolában, amíg ez az arány háromnegyed a nem roma diákok közt (32% és 78%). Az érettségi egy nagyon fontos lépés, hiszen ez vezet a felsőoktatásba. Az érettségi eredmények közti különbség 50%-os a roma és nem roma diákok körében. Végül pedig az érettségizettek között 51% tanul tovább a nem romák közül, mig 9-19% a romák közül. Ezek a különbségek kizárólag a 14-15 éves korosztály kognitív képességeiben bekövetkezett különbségeknek az eredménye, valamint a szegénységnek és a középiskola alatt tapasztalt otthoni környezetnek.

8. A 22-23 éves roma férfiaknak 13%-kal kevesebb esélye van állandó munkahelyre, és 8%-kal kevesebben vesznek részt közmunkában, mint a nem roma társaik. Az ideiglenes munkák és a munkanélküliség magasabb a romák közt. Az állandó munka a roma nők között 33%-kal alacsonyabb mint a nem romák között. Ez annak köszönhető, hogy a roma nők 30%-kal nagyobb valószínűséggel vannak otthon gyerekkel és 6%-kal nagyobb eséllyel vesznek részt közmunkában. Amennyiben beleszámoljuk a tanulás és a kognitív képességek közti különbséget, akkor a 30-50%-os különbség a romák és nem romák között megszűnik. Amennyiben a gyermekeket is figyelembe vesszük, akkor teljes mértékben megmagyarázható a nők közötti foglalkoztatási ráta különbsége.
9. A bérezésbeli különbséget a havi bérek alapján elemeztük. A bérek közti különbség -0.23 és 0.18 a férfiak és nők esetében, ami körülbelül 23 és 18%-ot jelent. Az állandó munkahellyel rendelkezők körében ez az etnikai különbség alacsonyabb. Az elvégzett tanulmányok, a kognitív készségek és az ideiglenes munkahely 60%-ban magyarázza a fiatal férfiak körében tapasztalható bérkülönbséget, és a teljeset a nők esetében. The wage gap is measured as the difference between the log monthly wages. The raw log wage
gap between employed Roma and non-Roma is −0.23 and −0.18 for men and women, implying an
approximate 23 and 18 percent disadvantage, respectively. The ethnic wage gap for permanently
employed is somewhat lower. Differences in completed education, cognitive skills and temporary
worker status explain 60 percent of the wage gap for young men, and the entire wage gap for
women. A nem kognitív készségek, az egészség, a társadalmi háló, és a földrajzi elhelyeztkedés kevésbé fontos szerepet játszik a bérek közti különbségben.

 

Oldalak száma: 
98
Tegek: 
Az anyag(ok) nyelve: 
angol
Mely országokról szól: 
Magyarország

Ezt a projektet a következő szervezetek támogatják: