- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
- 18 megtekintés
Dr. Haraszti Katalin hiánypótló írása összefoglalót ad a kísérő nélküli kiskorú menedékkérőket érintő nemzetközi jogi szabályozásról, majd ismerteti a magyarországi jogrendszert és a gyakorlatot, ami ezen gyermekek felismerését, ellátását és jogait illeti.
Az összefoglalóból:
2012-ben az Európai Unió 27 tagállamában 12 715, mig Magyarorszagon 183 kiserő nélküli kiskorú menedékkérőt regisztráltak. Miután a tagállamok mindössze a nemzetközi védelemért folyamodó kísérő nélküli kiskorúakra vonatkozó számadatokat kötelesek éves bontásban közölni, az Unió területére érkező összes kísérő nélküli kiskorút átfogó, harmonizált közösségi statisztika nem készül. A gyermekek az életkorukból eredő kiszolgáltatott helyzetüknél fogva, a több országon, esetleg kontinensen átivelő utazást felnöttek közreműködése nélkül nem képesek lebonyolítani. Az embercsempészek által utaztatott kísérő nélküli kiskorúak számát illetően nincsenek megbízható adatok. Az embercsempészek által utaztatott, személyazonosításra alkalmas iratokkal nem rendlkező gyermekek kapcsán azonban az emberkeresekedelem gyanúja is felmerülhet.
Az államok a személy azonositásra alkalmas iratokkal nem rendelkezo, menedékkérő kisérő nélküli kiskorú életkorának meghatározásához orvosi vizsgálatot is igénybe vehetnek. Sem az ENSZ, sem az Európai Unió dokumentumai nem tesznek azonban említést arról, hogy a megbizható életkor-meghatározás érdekében milyen részvizsgálatokat kell elvégezni.
A Magyarorszagra erkezo, személyazonositásra alkalmas iratokkal nem rendelkező külföldi életkorának elsődleges meghatározása általában a határőrizeti szervek által elrendelt, orvosi vizsgálat keretében, szemrevételezés, illetve kikérdezés módszerével történik. Elsődleges életkorvizsgálat akkor történik, ha a kiskorúnak látszó külföldi felnőttnek, vagy a felnőttnek látszó külföldi kiskorúnak vallja magát. EIőfordulhat, hogy a felnőttnek latszó külföldi kiskorúsága a hatarőrizet figyelmét elkerüli, igy az éIetkor-meghatározas elmarad.
A menedékjogi kérelmet előterjesztő kísérő nélküli kiskorú esetében egy második, radiológiai vizsgálatok alapján elvégzett, igazságügyi orvos szakértői életkor-meghatározás is történik.
Azt a külföldit, akinek az ügyében életkor-meghatározás nem történt, továbbá azt, akit akár az elsődleges, akár a másodlagos életkor-meghatározás során 18 évesnél idősebbnek nyilvánítottak, felnőttként kezeli a menekültügyi hatóság. Miután az életkormeghatározás nem egzakt tudomány, továbbá annak eredményével szemben jogorvoslatnak helye nincs, a gyermeki jogok védelme szempontjából, garanciális jelentőségű annak a bírónak a személyes benyomása, aki a külföldit a menekültügyi őrizet első hetvenkét órán túli meghosszabbítását megelőzően meghallgatja.
Nincs jogi akadálya annak, hogy a biró a külföldi nagykorúságát érintő kétségei esetén az őrizet meghosszabbítására vonatkozó hatósági indítványt elutasítsa. A hHazai gyermekvédelemben a kísérő nélküli kiskorút családjából kiszakadt gyermekként kell kezelni, igy számára gondnokot, illetve gyámot kell rendelni. A hatóság a szülői felügyelet alatt nem álló kísérő nélküli kiskorú ideiglenes elhelyezéséről köteles gondoskodni. A menekült, az oltalmazott és a menedékes jogállású kísérő nélküli kiskorút, ha törvény vagy kormányrendelet kifejezetten eltérően nem
rendelkezik, a magyar állampolgár jogai illetik meg, illetve kötelezettségei terhelik.