A Világbank szerint 1,6 milliárd tanuló maradt ki az oktatásból 2020. áprilisban, a járvány első hulláma során, az év végi bezárások miatt pedig 700 millióan. Évekbe telhet, amíg megtapasztaljuk az iskolabezárások hatásait, ugyanakkor már most levonhatunk bizonyos következtetéseket, ha figyelmesen tanulmányozzuk a nagy katasztrófák – mint például a nyugat-afrikai Ebola-járvány vagy a második világháború – után uralkodó helyzetet.
A cikk a boszniai háború túlélőinek elbeszélésein keresztül szemlélteti, milyen hatással volt oktatásukra a fegyveres konfliktus miatti iskolabezárás. Noha ők kivándoroltak az országból, így életük normális mederbe terelődött, ha az országban maradnak, előfordulhat, hogy még írni és olvasni sem tanulnak meg rendesen, hiszen a legmeghatározóbb időszakban maradtak ki az iskolából. Természetesen a mostani helyzet nem mérhető az akkori szituációhoz, ugyanakkor az egyik túlélő így nyilatkozott: „A virtuális oktatás szép dolog, de mégsem ugyanolyan, mintha az iskolapadban ülnének a gyermekek. Vannak bizonyos szociális ismeretek, melyeket ugyanolyan fontos elsajátítani, mint a tudományokat.”
Fontos szempont, hogy az iskolabezárások sokkal kisebb hatást gyakorolnak a gyermekek jövőjére azokban a jóléti országokban, ahol a tanulók hozzáférnek az online oktatáshoz – ugyanakkor más országokban vagy régiókban, ahol szembeötlőek a társadalmi egyenlőtlenségek, a járvány csak tovább súlyosbít ezeken, hiszen a hátrányos helyzetű gyermekeknek sok esetben nincs internet-hozzáférése, számítógépe, illetve megfelelő családi háttere. Azon országokban, ahol a gyermekmunka továbbra is elterjedt jelenség, nagy nyomás nehezedik a gyermekekre, hogy iskola helyett inkább dolgozzanak – főként azokban a családokban, ahol az egyik vagy mindkét szülő elvesztette a munkáját a járvány miatt. Néhány országban különösen rossz hatással vannak az iskolabezárások a lánygyermekekre, lévén a lányok oktatása eleve nem elfogadott vagy támogatott, a bezárások miatt pedig sokkal nagyobb részt kell vállalniuk az otthoni munkákból a tanulás helyett. A Világbank szerint a járvány következményeképp további tízmilliókat taszíthat ún. „tanulási szegénységbe” (10 éves korukra is képtelenek elolvasni vagy megérteni egy egyszerű szöveget), ez pedig akár egész életükben hatással lehet a keresetükre.
A tanároknak és oktatásügyi vezetőknek kötelessége lépéseket tenni annak érdekében, hogy megkönnyítsék az iskolába való visszatérést. Ennek egyik alapköve, hogy a gyors felzárkózás helyett inkább az olyan alapvető készségekre helyezzék a hangsúlyt, mint az olvasás vagy a matematika. Lényeges továbbá, hogy a gyermekek megkapják a megfelelő érzelmi és mentális támogatást.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
- 47 megtekintés