Milyen az élet menekült gyerekként a mai Magyarországon?

Lezajlott a kerekasztalbeszélgetés a menekült gyerekek ellátásának kereteit rögzítő hazai jogszabályokról, illetve ezek nemzetközi, emberi jogi hátteréről - összefoglaló a május 12-i esemény szakmai meglátásairól, megválaszolandó kérdéseiről.

Közel félszáz érdeklődő részvételével a Magyarországi Terre des hommes Alapítvány, egyben a Tdh európai Regionális Központja az UNICEF megvalósító partnereként, a Fővárosi Önkormányzattal, a Budapesti Módszertani Szociális Központtal és Intézményeivel, valamint a Traumaközponttal együttműködve folytatott munkája keretein belül, 2023. május 12-én webinar-sorozata 3. részeként egy kerekasztal beszélgetést szervezett, a menekült gyermekek ellátásának jogszabályi kereteiről.

Az Ónody-Molnár Dóra újságíró keretezésével és dr. Lux Ágnes jogász, gyermekjogi szakértő, dr. Nagy-Nádasdi Anita Rozália emberi jogokkal foglalkozó jogász, valamint dr. Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programjának jogi főmunkatársa részvételével zajló kerekasztalbeszélgetésen megvizsgáltuk a nemzetközi keretrendszereket, az ezek alapjául szolgáló humanitárius alapelveket, azokat a nemzeti és regionális jogszabályokat, melyek többek közt az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést szabályozzák, és szó esett többek közt a kiszolgáltatott és sérülékeny csoportok különleges védelméről is.

A szervezet január 27-én és április 3-án lezajlott kerekasztalbeszélgetésein a hazánkba menekült ukrán családok és gyerekek helyzetét jól ismerő oktatási és társadalomtudományi szakértők beszélgettek a menekült gyermekek hazai, non-formális- és közoktatási rendszerekbe való integrációjának kihívásairól; a szakmai szereplők és laikusok számára is érdekes és hasznos együttgondolkodás következő állomása, a május 12-én megvalósult webinarium során az eddig átbeszéltek ismeretében az eggyel nagyobb képet vettük szemügyre, lehetőséget biztosítva a résztvevőktől érkező kérdések közös átgondolására is.

Nem csak kérdések, de más, a témában érintett szervezetek háttéranyagai is megosztásra kerültek a másfél órás együttgondolkodás során. Megismerhettük többek közt az EDUA program keretében végzett, az ukrán menekült gyermekek oktatási hozzáférésével és kapcsolódó problémákkal kapcsolatos helyzetelemzés és javaslatcsomag , valamint a Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület által kidolgozott, az Ukrajnából elmenekülni kényszerült gyerekek oktatásával, lakhatásával és az egészségügyekkel kapcsolatos javaslatai.

Keretrendszerek és speciális szabályok

Fontos, a beszélgetés közben felmerült felvetések tisztázására, közös körbejárására is lehetőségünk nyílt ennek köszönhetően; a hozzánk érkező menekültek nagyjából fele lehet gyermek, akikre úgy nálunk, mint a környező országokban, kivétel nélkül vonatkoznak a Gyermekjogi Egyezményben foglaltak, rendszerszinten viszont ezek érvényesítése, gyakorlatba átültetése, kommunikálása nehézségekbe ütközik. Hiába van például elviekben minden gyermeknek joga az oktatáshoz, ha a hazai oktatási intézmények nem tudják, hogyan kell megfelelően beiskolázni a menedékes gyerekeket – emeli ki a beszélgetés során dr. Szekeres Zsolt. “Maga a jogszabályi környezet is hiányos” - folytatja Zsolt arra a nézőktől érkezett felvetésre reagálva, hogy a gyermekvédelmi törvény hatálya csak kivételesen terjed ki a menedékesekre (ezek alapján tudna például a gyermekjóléti szolgálat érdemben eljárni, vagy kaphatnának a gyerekes menedékes családok helyett a családok átmeneti otthonában), a szociális törvény hatálya pedig egyáltalán nem (miközben ezek alapján járnának a szociális támogatások), a köznevelési törvény hatálya kiterjed a menedékes státuszú gyermekekre.

Annak ellenére, hogy az oktatásban nincsenek speciális szabályok például a középfokú iskolai jelentkezésre, amihez magyar nyelvű felvételit kell írni, de ugyanígy az érettségi vagy az óvodában maradás szabályai sem egyértelműek.

Dr. Nagy-Nádasdi Anita Rozália a fentieken felül felhívta a közönség figyelmét a sérülékeny, fogyatékossággal élő, speciális nevelési igényű gyerekek helyzetére, akiknek a mindennapjait érintő kérdésekben még ehhez képest is jó pár lépéssel hátrébb járunk a jogszabályi környezet, a napi gyakorlat és ezek minden érintett számára világos és követhető kommunikációjának összehangolásában. Ehhez kapcsolódóan megosztotta a résztvevőkkel a UNHCR gyermekvédelmi munkacsoport következő ülésének meghívóját, melyre május 18-án, csütörtökön 9.00-13.00 óra között kerül sor. A találkozó célja, hogy a humanitárius szervezetek szereplői jobban megértsék a rendelkezésre álló szolgáltatásokat, azonosítsák a legfontosabb kihívásokat, és kidolgozzák a speciális szükségletű menekült gyermekek magyar rendszerbe történő integrálásának lehetőségeit. Az egyeztetés hibrid formában, magyar és angol nyelven kerül majd megrendezésre és ezen a linken lesz elérhető.

Hogyan tovább?

Megkerülhetetlenül merült fel az a kérdés is, hogy mi történik a fentiekben is megosztott anyagokkal, meglátásokkal, szakpolitikai javaslatokkal: milyen érdekérvényesítési képességekkel rendelkezik a civil szektor és a nemzetközi humanitárius szervezetek hazai, vészhelyzeti munkában résztvevő képviselői? Zajlik-e valamilyen szakmai egyeztetés a szakpolitikáért felelős és a menekülteket segítő szervezetek között? A résztvevők egyetértettek abban, hogy a nemzetközi szereplők között jellemzően kidolgozott és átlátható információs csatornák mentén zajlik az információ- és tapasztalatcsere, míg a hazai környezetben sok az esetlegesség. Ennek megfelelően az érdekérvényesítés egy másik szintje lehet az összegyűlt tapasztalatok és javaslatok európai színtéren zajló együttgondolkodásba való becsatornázása, melynek lehetőségére dr. Lux Ágnes is felhívta a közönség figyelmét: véleménye szerint minden jelzés fontos és jelentőséggel bír, hiszen számos, nemzetközi jelentéstételi kötelezettségünknek eleget téve is módunkban áll jelezni a megoldásra váró kérdéseket, illetve ezek aktuális trendjeit. A legközelebb 2025-ben esedékes, 5 éves visszatekintés ezeket az éveket és folyamatokat is segíthet majd árnyalni, és a szükséges tanulságokat levonni– ezek kapcsán jelzéseket és érdeklődést a info@gyermekjogicivilkoalicio.hu e-mail címen fogad a Gyermekjogi Civil Koalíció. Gyermekjogi Civil Koalíció | Facebook