A svájci gyermekvédelmi szervezet az UNICEF megvalósító partnereként, a Fővárosi Önkormányzattal, a Budapesti Módszertani Szociális Központtal és Intézményeivel, valamint a Traumaközponttal folytatott munkájának keretein belül 2023. május 25-én, az eltűnt gyerekek világnapján rendezett kerekasztal beszélgetésén szakértők segítségével vizsgálták az áldozattá váló gyermekek sorsát, illetve eltűnésük megelőzésének lehetőségeit.
A szakmai beszélgetést szervező alapítvány gyermekvédelmi szakértője, Ménesi Tünde előzetesen arra hívta fel a figyelmet, hogy egy 2015-16-os statisztika szerint az Európai Unióban a gyerekkereskedelem áldozatai között felülreprezentáltak a magyar gyerekek. Az eltűnés azonban többféle fogalmat és okot takar, jelenthet csavargást, bújtatást, migrációt, menekülést, a gyerek (szülő általi) jogellenes elvitelét, prostitúcióra kényszerítésből vagy akár csicskáztatásból fakadó, a gondozási helytől való távollevést, de akár gyermekrablást is. Az EU-ban évente 250 000 eltűnt gyereket tartanak számon.
Oláh-Paulon László rendőralezredes, rendőrségi főtanácsos, az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztály Bűnmegelőzési Osztály Vezetője elmondta, hogy a magas számok mögött a szigorú körözési rendszer is áll. „Állami gondoskodásban élő gyermekek eltűnése esetén például már 30 perccel azután, hogy nem jelennek meg a megbeszélt időpontban, megtörténik a bejelentés.” Morauvszki Istvánné rendőralezredes asszony, a BRFK Nyomozó Főosztály, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Osztály Vezetője hozzátette, hogy a bejelentett esetek 30%-a 24 órán belül előkerül, 30% egy héten belül, 35 % egy hónapon belül. A maradék 5% a 90 napon túli eltűnés, hivatalosan ekkor tekintjük eltűntnek a gyermeket, a legtöbb esetben azonban az eltűnés nem azt jelenti, hogy senki nem tudja, hol van fizikailag a gyerek, hanem hogy nem ott van, ahol lennie kellene.
A rendőrség munkatársai arra hívták fel a figyelmet, hogy ezekre, a jellemzően gyermekvédelmi szakellátásból eltűnő gyerekekre tapasztalataik szerint kevéssé érzékeny a társadalom. Fedorkó Julianna az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat munkatársa rámutatott, a szakellátás minden fázisában problematikus, a reform nagyon régen időszerű lenne. „A családból kiemelt gyerekek először befogadó otthonokba kerülnek, ahol olykor nagyon sok időt kell tölteniük, ami önmagában is probléma. A szakemberek hiánya és fluktuációja különösen fájdalmas egy olyan területen, ahol az állandóság kritikus kellene, hogy legyen.” – tette hozzá a szakember.
„A gyermekek sokkal többször menekülnek valami elől (pl., ha valaki nem érzi magát otthon biztonságban, fizikai, szexuális vagy érzelmi bántalmazást él át), mint ahány esetben valami felé tartanak (egy kívülről érkező, sokszor veszélyes biztonság, nyugalom, elfogadás, munka, vagy valamilyen egyéb lehetőség ígéretével). – hívta fel a figyelmet Ménesi, svájci gyermekjogi szervezet szakértője, amit Táler Orsolya, pszichológus, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány ügyvezetője is hangsúlyoz: „A szökést, eltűnést az előzné meg, hogy a gyermek életében legyen személy, akihez tartósan és egészségesen kötődni tud. Ez igaz a családban és a szakellátásban élő gyermekekre is. Amikor az állam kiemel, gyakran előfordul, hogy a gyermek nem kap semmit, amihez kötődni tudna.” – tette hozzá a szakember.
A szakmai egyeztetés céljaként tűzte ki, hogy a téma minél szélesebb körben váljon ismertté, ezzel is elősegítve a többségi, felnőtt társadalom közös felelősségvállalását, aminek fontosságát minden résztvevő megerősít. A résztvevők egyetértettek abban, hogy minden, a legkisebb segítség is segítség, legyen az az eltűnt gyerekekkel foglalkozó szervezetek támogatása vagy egy bajban lévő gyereknek hangosan kimondott mondat, amiből a gyerek tudhatja, hogy nincs egyedül – hogy számíthat a felnőttek segítségére.
Jó példa erre is a háború kitörését követően a médiában számos helyen megjelent, határon áldozatokra vadászó emberkereskedők ügye is – erről például a rendőrökhöz nem érkezett bejelentés, ezért, ha valaki tud hasonlóról, jelentse a rendelkezésére álló konkrétumokat az illetékes szervek felé, hogy módunkban álljon megelőzni az ebből esetlegesen fakadó károkat.
„A gyermekjogok ismerete fontos lenne ahhoz, hogy ne nézzünk félre, hogy ne fordítsuk el a fejünket.” – zárta a beszélgetést a Kék Vonal szakértője és hozzátette, „ki kellene alakulnia annak a kultúrának, ahol az emberek nem azt hangsúlyozzák, hogy mi nem az én dolgom, hanem tudják, hogy minden gyermekkel szemben van felelősségem.”
Az 1960 óta működő Terre des hommes (Tdh) mára világszerte 40 országban nyújt gyermekvédelmi, gyermekjogi szervezetként szolgáltatásokat. Budapesti, regionális központjából Európa-szerte fejleszt és valósít meg gyermekjólétet előmozdító kezdeményezéseket. Magyarországi tevékenységének fókuszában a gyermekbarát igazságszolgáltatás megteremtése, a sérülékeny gyermekek kirekesztése elleni küzdelem, illetve az egyszerre innovatív és gyermekbarát terek kialakítása áll. A szervezet Vészhelyzeti Válaszadás Programja az UNICEF-fel, a Fővárosi Önkormányzattal, a Budapesti Módszertani Szociális Központtal és Intézményeivel, valamint a Traumaközponttal együttműködve zajlik.
Több információ:
Surján Anna, Project Assistant, Terre des hommes : anna.surjan@tdh.ch
Nagy Viktória, Project Officer, Terre des hommes: viktoria.nagy@thd.ch
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
- 139 megtekintés