Jelen járványügyi vészhelyzet alatt, 30-35 ezer iskolást nem tudnak oktatni digitálisan eszközhiány, hiányzó infrastruktúra vagy a családi háttér miatt, mondta Hajnal Gabriella, a Klebensberg Központ vezetője, hozzátéve, hogy ez egy 5 százalék körüli arányt jelent, de ők is megkapják papíron a feladatokat. Azonban, ha a háztartások internettel, számítógéppel és okostelefonnal való ellátottságát nézzük, sokkal magasabb számokat valószínűsíthetünk, és emellett nemcsak a tárgyi feltételekkel van baj. 95.000 háztartásban van kártyás villanyóra felszerelve, ahol az áramellátás éppen attól függ, hogy van-e pénz a kártyán, de olyan háztartások is vannak, ahol a felhalmozódott tartozások miatt még a járvány előtt kikapcsolták az áramot. Amellett, hogy vagy az internet hiányzik a háztartásból, vagy a számítógép, okostelefon, a mélyszegénységben élő családok esetében másik hangsúlyos probléma a helyhiány, a kis alapterületű, komfort nélküli lakások túlzsúfoltak, lehetetlen megteremteni a gyermekek számára a nyugodt tanulási lehetőségeket.
A Hátrányos Helyzetű Családok országos egyesületének vezetője levélben fordult segítségért Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárhoz, azonban még nem kapott választ levelére.
Havas Gábor szerint Magyarországon az iskolai teljesítményt a legnagyobb mértékben a család társadalmi helyzete határozza meg, és ez fokozottan igaz a mélyszegénységben élő gyermekekre. A szociológus szerint a járvány vége után arra kell koncentrálni, hogy a hátrányok le legyenek dolgozva.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
- 58 megtekintés